Borostyán

Leírás

A borostyán egy amorf, szerves anyag, amely fosszilizált fagyantából keletkezett. Kémiailag összetett polimer, főként szénből, hidrogénből és oxigénből áll. Színe rendkívül változatos, a halványsárgától a mélyvörösig, barnáig, sőt ritkán kékes vagy zöldes árnyalatokig terjedhet. Átlátszósága is változó, lehet teljesen átlátszó, áttetsző vagy opak. Gyakran tartalmaz buborékokat, repedéseket és növényi vagy állati zárványokat, amelyek növelik az értékét és tudományos jelentőségét. Meleg tapintású, könnyű, és dörzsölés hatására elektrosztatikusan feltöltődik (innen ered az 'elektron' szó, ami görögül borostyánt jelent).

Hogyan azonosítsuk

Szín

A borostyán színe a halványsárgától a mélynarancssárgán, vörösesbarnán át a feketéig terjedhet. Ritkán előfordul kékes, zöldes vagy fehér árnyalat is. A szín függ a gyanta eredeti összetételétől, a fosszilizáció során bekövetkezett kémiai változásoktól és a zárványoktól.

Fény

Gyantás, viaszos, néha zsíros fényű.

Szövet

Sima, meleg tapintású. Törési felülete kagylós, üvegszerű.

Kristályforma

Amorf, nem kristályos szerkezetű. Formája szabálytalan, cseppek, rögök, sztalaktitok vagy lemezek formájában fordul elő.

Hasadás

Nincs hasadása, kagylós törésű.

Földtani környezet

A borostyán jellemzően üledékes kőzetekben, különösen agyagban, homokban, lignitben és széntelepekben található meg. Gyakran tengeri üledékekben halmozódik fel, miután a folyók a szárazföldről a tengerbe szállították. A balti borostyán például a 'kék föld' nevű glaukonitos agyagban fordul elő.

Kulcsfontosságú tények

• Keménység: 2-2,5 (Mohs-skála)
• Sűrűség: 1,05-1,10 g/cm³
• Kristályrendszer: Amorf (nincs kristályszerkezete)
• Szín: Változatos (sárga, narancs, barna, vörös, zöld, kék, fehér)
• Fény: Gyantás, viaszos
• Átlátszóság: Átlátszó, áttetsző, opak
• Törés: Kagylós
• Hasadás: Nincs
• Összetétel: Szerves polimer, főként C, H, O. Kémiai képlete változó, pl. C10H16O (általános gyanta képlet), de a fosszilizáció során polimerizálódik és oxidálódik.

Gyors ellenőrzés

• Szín: Sárga, narancs, barna, vörös, ritkán zöld, kék, fehér
• Fény: Gyantás, viaszos
• Karcszín: Fehér (nem hagy nyomot, mivel túl puha)

Fizikai jellemzők

• Kristályhabitus: Amorf, szabálytalan rögök, cseppek, sztalaktitok
• Hasadás típusa: Nincs
• Törés típusa: Kagylós
• Szívósság: Törékeny
• Fény típusa: Gyantás, viaszos

Keletkezés

A borostyán a fák (különösen a tűlevelűek, de más fafajok is) által termelt gyanta fosszilizációjával keletkezik. A gyanta a fa sérüléseire adott válaszként, vagy a kórokozók és rovarok elleni védekezésként termelődik. A gyanta a talajba kerülve, oxigénmentes környezetben, nyomás és hőmérséklet hatására polimerizálódik és megkeményedik, elveszítve illékony komponenseit. Ez a diagenetikus folyamat évmilliókig tart, és végül borostyánná alakul. A balti borostyán esetében a gyantát a Pinus succinifera nevű kihalt fenyőfaj termelte.

Felhasználás

A borostyánt évezredek óta használják ékszerek, dísztárgyak, amulettek és vallási tárgyak készítésére. Gyakran alkalmazzák gyógyászati célokra is, különösen a népi gyógyászatban (pl. borostyán nyakláncok csecsemőknek fogzási fájdalmak enyhítésére, borostyánolaj). Tudományos szempontból rendkívül értékes, mivel gyakran tartalmaz zárványokat (rovarok, növényi részek, apró gerincesek), amelyek kiválóan megőrződtek, és felbecsülhetetlen információkat szolgáltatnak az ősi ökoszisztémákról és a kihalt fajokról. Ipari felhasználása is létezik, például lakkok és festékek alapanyagaként, bár ez ma már ritkább.

Kor szerinti eloszlás

A borostyán kora rendkívül változatos, a legfiatalabbak néhány millió évesek (pl. dominikai borostyán, miocén), míg a legrégebbiek több mint 300 millió évesek (pl. paleozoikumi borostyán). A legismertebb és leggyakoribb balti borostyán az eocén korból származik, körülbelül 35-50 millió éves.

Hol található

Keresési tippek

Hasonló kőzetek

Tudományos besorolás

Ásványosztály

Szerves ásványi anyag (nem igazi ásvány a szigorú definíció szerint, mivel amorf és szerves eredetű)

Csoport

Fosszilizált gyanták

Kristályrendszer

Amorf

Kémiai képlet

Változó, komplex polimer (pl. balti borostyán esetén (C10H16O)n, ahol n a polimerizáció mértékét jelöli)

Összetétel

Szén (67-81%), hidrogén (8,5-11%), oxigén (15-18%), kén (0-0,8%, különösen a balti borostyánban, ahol borostyánkősav is található)

Borostyán felfedezése