Gneisz

Leírás

A gneisz egy durvaszemcsés, sávos szerkezetű metamorf kőzet, amelyet a világos és sötét ásványok elkülönült sávjai jellemeznek. Fő alkotóelemei általában kvarc, földpát (ortoklász és plagioklász), csillámok (biotit, muszkovit) és amfibolok. A sávosság (gneisszos textúra) a metamorfózis során fellépő nyíróerők és az ásványok differenciált kristályosodásának eredménye.

Hogyan azonosítsuk

Szín

Változatos, a világos rózsaszíntől, szürkétől a sötétszürkéig, feketéig terjedhet, az ásványi összetételtől függően. Jellemző a világos (kvarc, földpát) és sötét (biotit, amfibol) sávok váltakozása.

Fény

Üveges (kvarc, földpát), gyöngyházfényű (csillámok), vagy matt (amfibolok).

Szövet

Durvaszemcsés, fanerites, jellegzetes sávos (gneisszos) textúrával. Az ásványok orientáltan helyezkednek el, ami a sávosságot okozza.

Kristályforma

Az ásványok anhedrálisak (határozatlan alakúak), de a metamorfózis során orientáltan rendeződnek.

Hasadás

Az egyes ásványoknak van hasadása (pl. csillámoknak tökéletes, földpátoknak jó), de maga a kőzet nem mutat egyértelmű hasadást, inkább törést.

Földtani környezet

Kontinentális kéreg mélyebb részei, hegységképződési övezetek, metamorf komplexumok, pajzsok és kratonok.

Kulcsfontosságú tények

• Keménység: 6-7 (a kvarc és földpát dominanciája miatt)
• Sűrűség: 2.6-2.9 g/cm³
• Kristályrendszer: Az egyes ásványok kristályrendszere változó (pl. kvarc: trigonális, földpát: monoklin/triklin, csillámok: monoklin), de maga a kőzet nem rendelkezik egységes kristályrendszerrel.
• Szín: Változatos, sávos (világos és sötét sávok)
• Fény: Üveges, gyöngyházfényű, matt
• Átlátszóság: Átlátszatlan
• Törés: Egyenetlen, kagylós (kvarc), lépcsős (földpát)
• Hasadás: Az egyes ásványoknak van hasadása, de a kőzetnek nincs egységes hasadása.
• Összetétel: Főleg kvarc, földpát (ortoklász, plagioklász), csillámok (biotit, muszkovit), amfibolok. Járulékos ásványok lehetnek gránát, sztaurolit, szillimanit, kianit, magnetit, cirkon, apatit.

Gyors ellenőrzés

• Szín: Változatos, sávos (világos és sötét sávok váltakozása)
• Fény: Üveges, gyöngyházfényű, matt
• Karcszín: Fehér (a fő alkotóelemek, mint a kvarc és földpát miatt)

Fizikai jellemzők

• Kristályhabitus: Az ásványok anhedrálisak, de orientáltan rendezettek, sávos szerkezetet alkotva.
• Hasadás típusa: Az egyes ásványok hasadása változó (pl. csillámok: tökéletes, földpátok: jó), de a kőzetnek nincs egységes hasadása.
• Törés típusa: Egyenetlen, kagylós (kvarc), lépcsős (földpát).
• Szívósság: Törékeny.
• Fény típusa: Üveges, gyöngyházfényű, matt.

Keletkezés

A gneisz regionális metamorfózis során keletkezik, magas hőmérsékleten (320-700 °C) és nyomáson (3-12 kbar), jellemzően mélyen a kéregben. Előzetes kőzete (protolitja) lehet magmás (pl. gránit, diorit) vagy üledékes (pl. agyagpala, homokkő). A metamorfózis során az ásványok sávokba rendeződnek, kialakítva a jellegzetes gneiszessávosságot (gneisszos textúrát).

Felhasználás

A gneiszt széles körben használják építőanyagként (burkolókövek, falazókövek, díszítőkövek), útépítésben (zúzottkő), valamint emlékművek és szobrok alapanyagaként. Tartóssága és esztétikus megjelenése miatt kedvelt.

Kor szerinti eloszlás

A gneisz a Föld legősibb kőzetei közé tartozik, a prekambriumtól a fanerozoikumig terjedő korú képződményekben is megtalálható. Gyakori az archaikumi és proterozoikumi pajzsokon és kratonokon.

Hol található

Keresési tippek

Hasonló kőzetek

Tudományos besorolás

Ásványosztály

Metamorf kőzet

Csoport

Szilikátok (főleg)

Kristályrendszer

Nincs egységes kristályrendszere, az alkotó ásványok kristályrendszere változó.

Kémiai képlet

Nincs egységes kémiai képlete, az alkotó ásványok kémiai képleteinek összessége.

Összetétel

Főleg SiO₂, Al₂O₃, K₂O, Na₂O, CaO, FeO, MgO.

Gneisz felfedezése