Gránit

Mélyfúziós magmás kőzet (intruzív)

Granite

Más néven is ismert: Nincs specifikus alternatív neve, de a 'granitoid' egy tágabb kategória, ami magában foglalja a gránitot és hasonló kőzeteket.

Van fotód? Azonosítsd a kőzeteket azonnal a Rockby alkalmazással

Alkalmazás megnyitása

Leírás

A gránit egy durvaszemcsés, fanerites (szabad szemmel látható kristályokat tartalmazó) magmás kőzet, amely főként kvarcból, földpátokból (ortoklász és plagioklász) és csillámokból (biotit, muszkovit) vagy amfibolokból áll. Színe változatos lehet, a fehértől a rózsaszínen át a szürkéig, a benne lévő ásványok arányától és összetételétől függően. A gránit a kontinentális kéreg leggyakoribb intruzív kőzete.

Hogyan azonosítsuk

Szín: Változatos, a fehértől a világosszürkén, rózsaszínen, vörösesen át a sötétszürkéig. A szín a földpátok (ortoklász rózsaszín/vörös, plagioklász fehér/szürke) és a sötét ásványok (biotit, amfibol) arányától függ.
Fény: Üvegfényű (kvarc), gyöngyházfényű (földpátok), fémes (sötét ásványok, pl. biotit).
Szövet: Durvaszemcsés (fanerites), azaz a kristályok szabad szemmel is jól láthatók. Egyenletes szemcseméretű (equigranuláris) vagy porfíros (nagyobb kristályok egy finomabb mátrixban).
Kristályforma: A kristályok általában anhedrálisak (rosszul fejlettek) vagy szubhedrálisak (részben fejlettek) a szomszédos kristályok közötti növekedési interferencia miatt. A kvarc gyakran szabálytalan, a földpátok táblásak, a csillámok lemezesek.
Hasadás: A gránitot alkotó ásványoknak van hasadása: a földpátoknak két irányban, a csillámoknak egy irányban tökéletes hasadásuk van. A kvarcnak nincs hasadása, hanem kagylós törése van. Magának a gránit kőzetnek nincs egységes hasadása, de a benne lévő ásványok hasadási síkjai mentén törhet.
Földtani környezet: Kontinentális kéreg mélyén, intruzív testekben (batolitok, lakkolitok, telérek). Gyakori hegységképződési övekben, vulkáni ívek alatt és ősi kratonok pajzsain.

Kulcsfontosságú tények

Keménység: 6-7 a Mohs-skálán (az alkotó ásványoktól függően, a kvarc 7, a földpátok 6-6.5, a csillámok 2.5-3).
Sűrűség: 2.65-2.75 g/cm³.
Kristályrendszer: Az alkotó ásványok kristályrendszerei: kvarc (trigonális), ortoklász (monoklin), plagioklász (triklin), biotit (monoklin), muszkovit (monoklin), amfibol (monoklin). Magának a kőzetnek nincs egységes kristályrendszere.
Szín: Változatos: fehér, szürke, rózsaszín, vöröses, sötét foltokkal.
Fény: Üvegfényű, gyöngyházfényű, fémes.
Átlátszóság: Átlátszatlan (a kőzet egésze), de az egyes kvarckristályok áttetszőek lehetnek.
Törés: Egyenetlen, kagylós (kvarc), lépcsős (földpátok).
Hasadás: Az alkotó ásványoknak van hasadása (földpátok: 2 irányban, csillámok: 1 irányban tökéletes). A kőzetnek nincs egységes hasadása.
Összetétel: Főként kvarc (20-60%), földpátok (ortoklász és plagioklász, összesen >35%), valamint csillámok (biotit, muszkovit) és/vagy amfibolok.

Gyors ellenőrzés

Szín: Világos színű (fehér, szürke, rózsaszín, vöröses), sötét foltokkal (biotit, amfibol).
Fény: Üvegfényű (kvarc), gyöngyházfényű (földpátok).
Karcszín: Fehér (a gránit túl kemény ahhoz, hogy nyomot hagyjon a porcelánon, de az alkotó ásványok pora fehér).

Fizikai jellemzők

Kristályhabitus: Durvaszemcsés, anhedrális vagy szubhedrális kristályok, amelyek egymásba illeszkednek.
Hasadás típusa: Az alkotó ásványok hasadása: földpátok (tökéletes, két irányban), csillámok (tökéletes, egy irányban).
Törés típusa: Kagylós (kvarc), egyenetlen, lépcsős.
Szívósság: Törékeny.
Fény típusa: Üvegfényű (vitreous), gyöngyházfényű (pearly), fémes (metallic).

Keletkezés

A gránit a földkéreg mélyén, nagy nyomás és hőmérséklet mellett, lassan kihűlő szilikátos magma (olvadék) kristályosodásával keletkezik. A magma általában a kontinentális kéreg részleges olvadásából vagy a köpenyből származó bazaltos magma differenciálódásából jön létre. A lassú hűlés lehetővé teszi a nagyméretű, jól fejlett kristályok kialakulását, ami a gránit jellegzetes durvaszemcsés textúráját adja.

Felhasználás

A gránitot széles körben használják építőanyagként (burkolatok, pultok, padlók, emlékművek), útépítésben (zúzottkő), valamint díszítőelemként. Tartóssága, keménysége és esztétikai megjelenése miatt rendkívül népszerű.

Kor szerinti eloszlás

A gránit a Föld történetének minden geológiai korszakában képződött, az archaikumtól a kainozoikumig. Különösen gyakori az ősi kratonokban és a hegységképződési övekben.

Hol található

Észak-Amerika

Az Appalache-hegység, a Sziklás-hegység, a Sierra Nevada (USA), a Kanadai Pajzs (Kanada) jelentős gránit előfordulásokat tartalmaz.

Európa

A skandináv pajzs (Norvégia, Svédország, Finnország), a Brit-szigetek (Skócia, Cornwall), a Pireneusok, az Alpok, a Cseh-masszívum és a Kárpátok (pl. Tátra) gránitban gazdag területek.

Ázsia

A Himalája, az Urál-hegység, a Szibériai Pajzs és Kína számos területe jelentős gránit előfordulásokkal rendelkezik.

Afrika

A dél-afrikai Kaapvaal kraton és más ősi pajzsok gránitban gazdagok.

Ausztrália

A Nyugat-Ausztráliai Pajzs és más kratonok jelentős gránit előfordulásokat mutatnak.

Keresési tippek

Geológiai térképek tanulmányozása

A geológiai térképek segítenek azonosítani a gránit előfordulásokat és a potenciális lelőhelyeket.

Hegységképződési övezetek és ősi pajzsok

Ezek a területek a legvalószínűbb helyek a gránit megtalálására, mivel a gránit a kontinentális kéreg építőköve.

Folyómedrek és morénák

A gránit ellenálló kőzet, így gyakran megtalálható folyómedrekben, patakokban és gleccserek által szállított morénákban, mint lekerekített kavicsok vagy tömbök.

Kőfejtők és építkezési területek

A gránitot bányásszák, így a kőfejtők és az építkezési területek (ahol gránitot használnak) jó lehetőséget kínálnak minták gyűjtésére (engedéllyel).