Szelenit

Leírás

A szelenit a gipsz (CaSO4·2H2O) egy makrokristályos, átlátszó vagy áttetsző variánsa, mely nevét a görög 'selene' (hold) szóból kapta, utalva a holdfényhez hasonló, lágy csillogására. Jellemzője a kiváló hasadás, amely mentén vékony, rugalmas lapokra hasítható. Gyakran hosszú, oszlopos, táblás vagy tűs kristályokban fordul elő, de ismert a sivatagi rózsa, a gipszvirág és a szaténspát morfológiai variánsa is. Rendkívül puha ásvány, Mohs-keménysége mindössze 2, így körömmel is karcolható. Vízben kismértékben oldódik, és könnyen sérül.

Hogyan azonosítsuk

Szín

Színtelen, fehér, néha halványsárga, barna, zöld vagy szürke az ásványzárványoktól függően. A tiszta szelenit teljesen átlátszó.

Fény

Üvegfényű, gyöngyházfényű a hasadási felületeken, selyemfényű a szaténspát variáns esetében.

Szövet

Sima, üveges tapintású, a hasadási felületek mentén enyhén zsíros érzetű lehet.

Kristályforma

Hosszú, oszlopos, táblás, tűs kristályok, gyakran ikerkristályok (fecskefarok iker). Előfordulhat rozetta (sivatagi rózsa) vagy virágszerű (gipszvirág) aggregátumokban is.

Hasadás

Tökéletes hasadás egy irányban ({010}), ami mentén vékony, rugalmas lapokra hasítható. Két további hasadás is megfigyelhető, de kevésbé tökéletes.

Földtani környezet

Evaporit medencék, sós tavak és tengerek üledékei, barlangok (különösen száraz barlangok), hidrotermális erek, agyagos üledékek.

Kulcsfontosságú tények

• Keménység: 2 (Mohs-skála)
• Sűrűség: 2.31-2.33 g/cm³
• Kristályrendszer: Monoklin
• Szín: Színtelen, fehér, néha halvány árnyalatok
• Fény: Üvegfényű, gyöngyházfényű, selyemfényű (szaténspát)
• Átlátszóság: Átlátszó, áttetsző
• Törés: Egyenetlen, kagylós
• Hasadás: Tökéletes egy irányban ({010}), jó két irányban ({100}, {011})
• Összetétel: Kalcium-szulfát-dihidrát (CaSO4·2H2O)

Gyors ellenőrzés

• Szín: Színtelen, fehér, áttetsző
• Fény: Üvegfényű, gyöngyházfényű
• Karcszín: Fehér

Fizikai jellemzők

• Kristályhabitus: Táblás, oszlopos, tűs, prizmás, ikerkristályok (fecskefarok), rozetták (sivatagi rózsa), virágszerű aggregátumok (gipszvirág), szálas (szaténspát)
• Hasadás típusa: Tökéletes bazális hasadás ({010}), jó prizmás hasadás ({100}, {011})
• Törés típusa: Egyenetlen, kagylós
• Szívósság: Rugalmas (vékony lapokban), rideg
• Fény típusa: Üvegfényű, gyöngyházfényű, selyemfényű

Keletkezés

A szelenit a gipsz egy kristályos variánsa, amely evaporit környezetben, azaz sós vizek (tengerek, tavak) párolgása során keletkezik. Amikor a víz elpárolog, a benne oldott kalcium-szulfát túltelítetté válik, és gipsz kristályok válnak ki. A szelenit különösen tiszta, jól fejlett kristályokat képez, gyakran alacsony hőmérsékletű, nyugodt körülmények között, ahol a kristályok lassan növekedhetnek. Előfordulhat hidrotermális erekben, barlangokban (gipszvirágok formájában), agyagos üledékekben és sós síkságokon is.

Felhasználás

A szelenit önmagában ritkán kerül ipari felhasználásra, mivel a gipsz más formái (pl. alabástrom, tömör gipsz) gazdaságosabban bányászhatók. Azonban a gipsz, amelynek a szelenit is egy formája, széles körben használt építőanyag (gipszkarton, vakolat), cementgyártásban adalékanyag, mezőgazdasági talajjavító, valamint művészeti és díszítő célokra (alabástrom). A szelenit kristályokat elsősorban gyűjtők keresik, és spirituális, ezoterikus körökben is népszerű.

Kor szerinti eloszlás

A gipsz, beleértve a szelenitet is, a geológiai időskálán széles körben előfordul, a prekambriumtól napjainkig. Jelentős lerakódások találhatók a perm, triász, jura és miocén időszakokból, amikor a párolgásos medencék gyakoriak voltak.

Hol található

Keresési tippek

Hasonló kőzetek

Tudományos besorolás

Ásványosztály

Szulfátok

Csoport

Gipsz csoport

Kristályrendszer

Monoklin

Kémiai képlet

CaSO4·2H2O

Összetétel

Kalcium-szulfát-dihidrát

Szelenit felfedezése